A BADANJ ERŐD

Crikvenica közvetlen közelében, a Dubračina folyó mellett található Vinodol régió legrégebbi fennmaradt középkori erődítménye, a Badanj. A 14. századi nagy földrengés után elhagyott erőd eredeti nevét nem ismerjük. A katonai legénység egy része valószínűleg a közeli Kostelj faluba költözött, és a Dubračina folyó torkolatának felügyeletét az ókori Kotor vette át. A közel kör alakú erőd egy impozáns központi toronyból és a hozzá kapcsolódó helyőrségi lakóegységekből állt, és egy víztározót is magában foglalt. A hozzá vezető kanyargós út mentén egy kis előváros található, négyszögletes lakóépületekkel. A Badanj falaiba épített antik téglák régészeti leletei azt sugallják, hogy az erőd magját az ókor végén, a kora bizánci időszakban építették, a 4. és 6. század között. Az erőd lábánál, a Dubračina bal partja felett találhatók a 12. században épült, és a 15. században felújított duševói Szentlélek templom romjai. A templom mellett egy középkori temető található, amelyet azután hoztak létre, hogy elhagyták a régi horvát temetőt Stranče faluban a Gorica-dombon.

Badanj történelme egy elásott kincs legendájához kapcsolódik, amelyet egy nagy kígyó őriz. Az ide érkező horvátok ezt a legendát hajdan az itteni őslakosoktól hallották. A kígyó az istenség ősi mediterrán szimbóluma, az elásott kincsek legendái pedig igen elterjedtek a Crikvenica riviéra és Vinodol térségében.